Amikor az emberek a Coscan-szigeteket emlegetik, általában inkább Jagua városára gondolnak. Hivatalosan ugyanis az egész szigetvilág egyetlen városállam fennhatósága alatt áll.
Nos, a valóság valahogy úgy néz ki, hogy Jagua vezetősége többé-kevésbé rendet tart a saját portáján meg a környező területeken... aztán úgy tesznek, mintha a Könnyező-erdők és a távolabbi szigetek egyáltalán nem is léteznének.
Jagua egészen százharminc évvel ezelőttig a Monarchia gyarmatvárosa volt, ezért talán nem meglepő, hogy a vezetőség a mai napig a Monarchia bejáratott módszereivel intézi az ügyeit. Elvégre ami működik, azt nem kell megjavítani...
NAGYHERCEG: Jagua élén sokáig a Monarchia helytartója állt, de ez a tisztség ma már nem létezik. A városállamot most Nanda nagyherceg kormányozza, habár azt pletykálják, a gyeplő inkább a felesége, Tyrin hercegné kezében van. A hercegné rejtélyes figura, aki szinte sosem mutatkozik a nyilvánosság előtt - állítólag azért, mert egy baleset következtében deréktól lefelé lebénult, és nehezére esik a mozgás. A hercegi párnak két felnőtt fia van.
NEMESSÉG: A nemesség a Monarchia rendszere szerint épül fel. (Lásd: Harmadik Monarchia) Sok nemes méretes ültetvényekkel rendelkezik a dzsungel szomszédságában, ahol egzotikus növényeket (például: dohányt, gyapotot vagy datolyát) termesztenek.
KÖZRENDŰEK: Akárcsak a Monarchiában, Jaguában is a céhekbe rendeződő iparosok és az értelmiségiek alkotják a közrendűek rétegét. (Lásd: Harmadik Monarchia)
RABSZOLGÁK: Többnyire bennszülött származásúak, és a nemesi ültetvényeken dolgoznak. Jogaik nincsenek, marhák módjára adják-veszik őket.
Sokukat a kontinensre exportálják; végül legtöbbször a Tóvárosok Szövetségében kötnek ki.
BENNSZÜLÖTTEK: A közvélekedés visszamaradott vadembereknek véli őket - ugyanakkor tartanak is tőlük, mert aki a bennszülöttek kezére kerül, az ritkán tér vissza a civilizációba, hogy beszámoljon az élményeiről...
A vezetőik sámánkirályok, akik állandóan háborúznak egymással. Az alattvalóik számát lehetetlen megbecsülni.
TÖRVÉNYEN KÍVÜLIEK: Azt mondják, a Coscan-szigeteken minden tisztességes matrózra jut egy kalóz. Ez így talán túlzás, de azt el kell ismerni, hogy a szigetországban hemzsegnek a zsiványok, némelyikről valóságos tengeri legendák keringenek (példának okáért ott van Corry Kapitány és a Főnix nevű hajója, ami állítólag fáklyaként lángol; vagy Edrin Dera, a rettegett kalózkirálynő, akinek ha meglátod a zászlóját, okosabb, ha inkább azonnal elvágod a saját torkod, mert úgy gyorsabb és kevésbé fájdalmas lesz a halálod).
A kapitányok gyakran fogadnak fel zsoldosokat, ha át kell kelniük az Alkony-tengeren, hogy ne legyenek tehetetlenek egy kalóztámadás esetén.
Mint annyi minden másban, a coscanok a névadásban is a Monarchia hagyományait követik. (Lásd: Harmadik Monarchia)
A bennszülötteknek csak egy neve van, amelyet maguknak választanak, miután átestek az adott törzs beavatási szertartásán.
JAGUA: Jagua városképe egészen kaotikus, leginkább egy ezerszer foltozott mellényhez lehetne hasonlítani. Itt senki nem lepődik meg azon, ha egy nemesi kúriát uszadékfából tákolt vityillók vesznek körbe; vagy ha egy tóvárosi stílusban épült, oszlopos villa szomszédságában egy klánvidéki jurta áll.
A város éjjel-nappal zsúfolt, és mintha az egész egyetlen hatalmas piac lenne: minden utcasarkon árusok kínálják egzotikus portékáikat. A forgatag könnyedén magával ragadhatja az embert, de egy okos utazó tudja, hogy itt mindig résen kell lennie. Jagua ugyanis hemzseg az olyan alakoktól, akikkel egy tisztességes polgár nem szívesen találkozna össze.
GARARIL: Gararil városa a Kalózpart egyik eldugott kis öblében bújik meg. Az öbölbe egy szűk sziklaszoroson keresztül vezet az út, ahová igazi kihívás bemanőverezni egy nagyobb hajóval. Az ember tekintete még akkor is könnyedén elsiklik a titkos bejárat felett, ha tudja, mit kell keresnie - nem elvetemült állítás tehát, hogy térkép nélkül lehetetlen megtalálni a várost. Térképük pedig csak azoknak van, akik kiérdemelték - azaz az Alkony-tenger legelvetemültebb kalózainak.
Gararilben nincsenek törvények, itt mindenki következmények nélkül, szabadon hódolhat a legsötétebb vágyainak.
|