A Harmadik Monarchia rögtön a Thaeli Birodalom széthullása után született. Az alapítók úgy gondolkoztak, hogy az Aranykor Thaeli Birodalma volt az Első Monarchia, Cearith zsarnoksága alatt pedig megszületett a Második Monarchia - így az övéknek kell lennie a Harmadiknak. (A címerükben feltűnő három csillag is ezt jelképezi.) Ez volt az első ország, amit emberek alapítottak.
A Monarchia területe eredetileg a mostaninál jóval nagyobb volt: valaha a Tóvárosok Szövetsége és a Megszentelt Darian Állam a fennhatósága alá tartozott, valamint a Coscan-szigeteket is ő gyarmatosította. Bár ezek az országok később sorra kivívták a függetlenségüket, azért a Monarchia továbbra is az Ismert Földek legnagyobb és legnépesebb állama.
Ebből következik, hogy errefelé aztán mindenféle népség megfordul. A Monarchia lakói elég toleránsak mindazokkal szemben, akik nem keresik a bajt. Itt még az árnyelfek és démonok is szívesen látott vendégek.

KIRÁLY: A Monarchia megalakulása óta a Chandaris dinasztia uralkodik. A trónt általában férfiágon az elsőszülött örökli, de a történelem során volt már példa női uralkodókra is. A Chandaris nem mágusvérvonal.
A jelenlegi király a VII. Orius, aki katonai parancsnokként kezdte a pályafutását. Mostanra már hatvanéves is elmúlt, még mindig katonás szigorral irányítja az országot. A nép körében köztiszteletnek örvend.
Oriusnak három fia van. Rossz nyelvek szerint a két idősebbet jobban érdekli, hogy minden ifjú hölgyet (és urat) vízszintesbe döntsenek, mint a külpolitikai helyzet stabilizálása. A legfiatalabb herceg viszont remek parancsnok és stratéga hírében áll - ő jelenleg is a viharfoki erőd helytartójaként szolgál.
A királyné nem sokkal a legkisebb fia születése után meghalt gyermekágyi lázban.

NEMESSÉG: Három főnemesi ház van a Monarchiában: a Farel, a Josian és a Tharan. Ezek mind mágusvérvonalak, és bevett szokás náluk, hogy a vagyont nem a legidősebb, hanem a mágiahasználó örökli.
A főnemesi házak mellett létezik még néhány kisebb befolyással bíró nemesi család is.
A Monarchia nemesi címei a következők: gróf, vikomt, báró. Ezeket nő is viselheti (a grófi ranggal rendelkező nő például a grófnő; míg egy gróf felesége a grófné).

AKADÉMIAI MÁGUSOK: Mindazok a mágiahasználók, akik a Minden Művészetek Tornyában tanulták ki a varázslatok tudományát. Iskolaéveik alatt a státuszuk tanonc, és a tíz tanév végeztével válnak teljes értékű akadémiai mágussá. Miután befejezték a tanulmányaikat, az állam nemesi címet és földbirtokot adományoz nekik, függetlenül attól, hogy milyen családból származtak. A született nemesek ezért lenézik, gyakran felkapaszkodott parasztoknak tartják őket.

SZABADCSAPATOK: A Monarchia hadserege. (Befolyásosabb nemesek/nemesi házak rendelkezhetnek kisebb létszámú magánhadsereggel is.) Katonái kiválóan képzettek és jól felszereltek. Aki belép a seregbe, az a rangja szerinti zsoldot kap. A tisztek többnyire a nemesség soraiból kerülnek ki, de itt nem lehet arannyal rangot vásárolni, a hozzá nem értő parancsnokokat előbb-utóbb eltávolítják a posztjukról. A Szabadcsapatokban a következő rangok léteznek: közlegény; zászlós (meglepő módon ő viszi a zászlót); tizedes (egy kisebb csapatot irányít); őrmester (szerepük főleg az újoncok kiképzésében és a harci kedv fenntartásában van); hadnagy (általában a rangban felette álló sárnysegédje) százados; ezredes; tábornok (a sereg vezetője, ez jelen esetben VII. Orius). És ott van még a Különleges Hadtest, amelyben a mágiahasználók szolgálnak.
A Szabadcsapatok létszáma az utóbbi évtizedben megsokszorozódott, most már csaknem 20.000 hivatásos katona áll a király rendelkezésére (nem számítva a szükség esetén besorozható parasztokat) - már majdnem olyan, mintha a Monarchia háborúra készülődne, nemdebár?

KÖZRENDŰEK: Közrendűek alatt általában a városi lakosokat értjük, akik leginkább iparosmunkával foglalkoznak. Ők munkájuk szerinti céhekbe tömörülnek, melyeket a céhmesterek vezetnek. A szerencsésebb közrendűek akár jelentősebb vagyonra is szert tehetnek, és arra is megvan a lehetőségük, hogy beházasodjanak kisebb nemesi családokba.
De ide soroljuk az értelmiségi rétegeket is, például a művészeket, hivatalnokokat, orvosokat és mérnököket.

PARASZTSÁG: Keményen dolgoznak a nemesi földeken. Bár magas adókkal tartoznak mind a nagybirtokosuknak mind a királynak, a mélyszegénység nem jellemző a körükben - és még mindig jobb helyzetben vannak, mint a kontinens más országaiban élő parasztok.
Felemelkedési lehetőségük kevés van, legfeljebb ha mágiahasználónak bizonyulnak, vagy ha beállnak a Szabadcsapatok soraiba.

A keresztnevet követi a vezetéknév. A gyerek a magasabb társadalmi osztályból származó szülőjétől örökli a vezetéknevét, azonos származás esetén pedig az apa vezetéknevét viszi tovább. A nemesi családokban nagy divatja van temérdek középső névvel ellátni az utódokat.
(Példaképp a király teljes neve: Orius Hardis Mariot Chandaris.)

CARN (főváros): A "Királyok Városa". Itt áll a Márványpalota, a Monarchia mindenkori uralkodójának székhelye. A tiszteletet parancsoló, elefántcsontszín épület a Királyvíz partján emelkedik, és karcsú tornyai a város minden pontjáról látszanak.

MARIN: A város a Minden Művészetek Tornyáról ismert, ami mágusakadémiaként működik. Messze földről özönlenek ide a diákok; így Marin idővel a kultúrák olvasztótégelyévé vált.
Ez a város örökké nyüzsög: nappal éttermek, butikok és bazárok sokasága vár a vevőkre; éjszaka pedig kocsmák és bordélyok csalogatják a vendégeket.
Mellesleg Marin az Ismert Földek legnagyobb városa.

VIHARFOK: Nem is különbözhetne jobban a Monarchia ragyogó városaitól - Viharfok egy erőd, áthatolhatatlan várfalakkal, rácsos kapurostélyokkal és állandó helyőrséggel. Egy szirtfokon áll, ami a háborgó tenger fölé nyúlik. Ilyen messze északon az ég mindig felhős, a lakosoknak már-már ünnepnapnak tekintik, ha napfényt látnak.
Viharfokot eredetileg a klánvidéki betörésektől tartva építették, de mostanában inkább azokat a torz szörnyetegeket tartja távol a Monarchiától, amik a Végtelen-láp felől érkeznek.
Ha éppen nem védelmi feladatokat látnak el, a város lakói főleg tengeri halászattal foglalkoznak.